„Ti már nem is vagytok igazi cigányok” – Társadalmi mobilitás és identitáskonstruálás címmel a Budapesti Református Cigány Szakkollégium és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete tudományos konferenciát rendez.
Hogy ki roma és mitől válik azzá, nem egyértelmű kérdés. A felsőoktatásban tanuló, magukat romának valló fiatalok beszámolói szerint a társadalmi mobilizációval (például a diploma megszerzésével) e kérdések megválaszolása nem válik könnyebbé.
Az érintettek bizonyos szempontokból eltávolodnak azoktól a társadalmi formációktól, amiket saját közösségeikként határoznak meg, elkerülhetetlenné válik számukra, hogy új viszonyulásokat hozzanak létre ezekhez. Másrészt ki kell alakítaniuk új társadalmi pozícióikhoz tartozó vélekedéseiket, illetve értelmezniük kell mások ezekkel kapcsolatos vélekedéseit, tehát számot kell vetniük azokkal a diskurzusokkal, amelyeken keresztül őket mások és ők magukat mint „értelmiségi romákat” pozicionálják.
Konferenciánk célja, hogy különböző tudományterületek megközelítéseinek alkalmazásával és diákok tapasztalatainak összegzésével olyan mintákat kutassunk fel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalmi mobilizáció mind közösségi, mind egyéni szinten minél több szempontból sikeres legyen.
11.00: Megnyitó, köszöntők
Dr. habil. Kiss Paszkál (KRE BTK dékánhelyettes)
Dani Eszter (missziói irodavezető, Országos Református Cigánymisszió)
Dr, Papp Ágnes Klára intézetvezető egyetemi docens
Káli-Horváth Kálmán (igazgató, RefoRom)
11.30: Dr. habil. Cserti Csapó Tibor (egyetemi docens, PTE BTK): Társadalmi mobilitás, társadalmi integráció és a Roma Évtized
A kelet-közép-európai rendszerváltásoktól – amikor is a térség kormányzatainak figyelme az egyes országokban élő roma, cigány népesség markánssá és jól láthatóvá váló problémáinak megoldása irányába terelődött – a kormányzatok és azután az Európai Unió központi irányító testületei is számos kezdeményezést indítottak, jelentős forrásokat fordítottak a leszakadó csoportok felzárkóztatására, integrálására, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére. Ezek közül az egyik legátfogóbb kezdeményezés a nemrégiben lezárult Roma Integráció Évtizede program volt.
A kérdés, hogy ezek az erőfeszítések át tudták-e formálni érzékelhető mértékben az egyes országokban élő romák életkörülményeit, javítani tudták-e társadalmi-gazdasági esélyeiket, csökkentették-e a lemaradásukat.
Az előadás a Dekád eredményességét mérő mutatók segítségével próbálja bemutatni a 2005-2015 közötti időszak tendenciáit a cigány, roma népesség társadalmi felzárkózásában, a mobilitási esélyek vonatkozásában.
12.15: Hallgatói korreferátumok
12.45: ebédszünet
13.45: Prof. Dr. Neményi Mária (az MTA doktora, MTA TK Szociológiai Intézet): Roma politikusok identitáskonstrukciói – a különbözőség metszetei
Az elmúlt évtizedek meghatározó roma szereplőivel folytatott interjúk alapján azt kívánom bemutatni, milyen személyes meghatározottságok, milyen társadalmi mozgatórugók, milyen szervezeti keretek és milyen ideológiai hatások formálták interjúalanyaink pályáját, közéleti-politikai szerepvállalását. A személyes élettörténetekbe ágyazott politikatörténet segítségével a politikai szerepek születését, a választások és döntések egyéni hátterét és motivációit vizsgálom, egyúttal felvillantva a többségi társadalom folyamatosan változó intézményi keretei között létrejövő politikusi szerepvállalás különböző modelljeit.
14.30: Hallgatói korreferátumok
15.30: Dr. Horváth Csaba (egyetemi docens, KRE BTK Modern Magyar Irodalmi Tanszék): Cigány szőttes – a magyar irodalom cigányképének változásai a romantikától napjainkig
Az előadás azokat a sztereotípiákat ismerteti, amelyekkel a magyar irodalom mutatja be a cigányokat és a cigányoknak tulajdonított jellegzetes tulajdonságokat. A cigány kezdetben a komikus ábrázolások kinevethető alakja vagy a romantikus egzotikum és a társadalmi kötöttségeket lerázó szabadságvágy képviselője lehetett. A huszadik századi és a kortárs irodalomban azonban a cigány elveszíti a különösségét: egy lesz közülünk, aki nem kívülállása, hanem tipikussága miatt sűríti magába a mindannyiunkra érvényes történeteket.
16.15: Hallgatói korreferátumok
16.45 Balogh Tibor korreferátuma a RefoRom alkotóműhelyéről
17.00: A konferencia zárása
