Drogügyi szakértők, kormányzati képviselők, valamint egyházak bevonásával kívánt a hely szelleméhez illő diskurzust elindítani az új típusú kábítószerek jelenéről és jövőjéről a vendéglátó Párbeszéd Háza, a Jezsuita Roma Szakkollégium, valamint a Budapesti Református Cigány Szakkollégium március 9-én.
A kábítószerhasználat minden társadalom sarkos problémája, ám az összetevők egy évtizede olyan, szinte lekövethetetlen mutáción mentek és mennek keresztül, melyek előtt sok esetben a szakemberek is csak széttárják a karjukat. A helyzetet nehezíti, hogy a drogügy még mindig tabu a közbeszédben, ráadásul olyan olcsón beszerezhető szerek okoznak hatalmas károkat a fogyasztóiknál, melyek hagyományos vegyszerként bármely bolt polcain megtalálhatóak.
A keresztény roma szakkollégiumok feladata többek között az, hogy párbeszédet indítson az olyan témákban, amely súlyos problémát jelent a cigányság számára – a droghasználat pedig éppen ilyen, noha fontos kihangsúlyozni, hogy nem csak romákat érintő ügyről van szó. A „Dizájnerdrogok a szegregátumokban” címet viselő konferenciával ez volt az intézmények célja, ahol a kutatások döbbenetes eredményein túl ígéreteket és terveket egyaránt hallhattunk.
„Egy új Trianon előtt állunk” – fogalmazott Székely János szombathelyi megyéspüspök, az esemény fővédnöke, utalva arra, hogy a címben megfogalmazott probléma egész országrészek leszakadásával fenyeget. A püspök fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egyházak, a szociális háló, az oktatás és a rendvédelem együttes feladata a helyzet javítása.
Topolánszky Ákos, a RefoRom lelkésze Róm 15,1-ből olvasott fel, mintegy intésként a konferencia elején: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” Azaz valóban mindannyiunk felelőssége, hogy a bajba jutottakon segítsünk. „Ha már a Párbeszéd házában vagyunk, párbeszédbe kell elegyednünk a valósággal, egy olyan ügyben, amelyben nem folyik valós párbeszéd” – tette hozzá a lelkész.
A szervezők a jelenlegi helyzet megismerése céljából szakembereket kértek fel kutatási eredményeik ismertetésére. Dr. Rácz József, a Magyar Addiktológiai Társaság és a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Alapítvány elnöke, az ELTE-PPK Pszichológiai Tanácsadás Tanszékének vezetője az új pszichoaktív szerek (úpsz), azaz dizájnerdrogok használóiról és a használat jellemzőiről festett borús képet. A terepen végzett munka során arra a következtetésre jutottak, hogy a drogozás legfőbb oka a menekülés a nyomor és a létbizonytalanság elől, nem jár eufóriával és örömérzettel, a használóknál gyakori az öngyógyszerelés, valamint a produktív szerhasználat – ez utóbbi a mindennapok átlagos teendőinek elvégzéséhez szükséges.
A T-TUDOK vezérigazgatója, Dr. Lannert Judit a szegregátumokban élő általános iskolások kábítószer-használatáról értekezett. A szülők bevonásával készített kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 8%-a próbált már valamilyen kábítószert, és 43%-uk ivott alkoholt a válaszadást megelőző egy hónapban. A kutatás vezetője megdöbbentő rajzokat is megosztott a jelenlévőkkel, az alábbin azt kellett megjelenítenie alkotójának, hogy hol szoktak drogot fogyasztani:
Szécsi Judit szociológus hét, állami támogatásból megvalósuló kutatás konklúzióját vonta le prezentációjában. Megtudhattuk, hogy a kábítószerek mellett a dohányzás és gyógyszerhasználat is igen magas a szegregátumokban élők körében, az úpsz-ek közül a biofű a „legnépszerűbb”, de egyre gyakoribb a kristály használata – segítőhelyek viszont korlátozottan, vagy sehol sem érhetőek el. Éppen ezért a hagyományos módszerek a prevencióban és a kezelésben nem működnek: a teljes közösséget meg kell célozni, komplex programokra van szükség.
A kormány részéről Dr. Csányi Endre Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár osztotta meg terveit is gondolatait – azért csak tervekről van szó, mert a drogügy nemrég került át az egészségügyi államtitkárság hatáskörébe. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy bár 2010 óta jelentősen megnőtt a dizájnerdrogok rendőrségi lefoglalásainak száma, 2016 óta a statisztika csökkenő tendenciát mutat. Az általa bemutatott adatok alapján kiderült, hogy az úpsz-ek leginkább Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben okoznak problémát, sőt, jelentős szeletet foglal el a tortából a polidroghasználat, azaz több kábító és bódító szer együttes alkalmazása. Csányi a továbbiakban fontosnak tartja, hogy valós kommunikáció induljon a témában, ennek érdekében pedig minden megkeresésre nyitott lesz. A drogmegelőzési főosztály vezetője, Majzik Balázs a helyi Egészségfejlesztési Irodák és Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok fontosságára hívta fel a figyelmet – előbbiből 55, utóbbiból 85 található az országban.
A pécsi INDIT nevében Szemelyácz János addiktológus terepen végzett munkájának tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Szomorúan konstatálta, hogy bár sok esetben sikerül visszahozniuk az életbe a szerhasználókat, az úpsz-nek akkora a negatív hatása, hogy az egyén mentális állapota visszafordíthatatlan romlásnak indul. A Kontúr Közhasznú Egyesület a sajtóban számtalanszor citált Hős utcai gettóban lakók életét szeretné megkönnyíteni közösségi tér működtetésével, valamint érdekképviselettel. „A folyamatos rendőri jelenlét, a látszatintézkedések nem vezetnek semmire, amíg nincs alapvető szemléletváltás” – fogalmazott Urbanovszky Zsuzsanna, a szervezet vezetője. „Utcai szociális munkára, gyermek és felnőtt pszichiátriai ellátásra lenne szükség” – tette hozzá.
Délután a karitatív szervezetek osztották meg tapasztalataikat. „Amikor egy 12 éves gyerek már túl van a szexen és a droghasználaton is, majd játékot kér, mit tudunk tenni?” – tette fel a kérdést Rácsok Balázs az Ökumenikus Segélyszervezet részéről, majd hozzátette, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a drogügyhöz kapcsolódó feleknek a párbeszédre, hiszen mindannyiunk felelősségéről van szó.
A konferencián felszólalók közös lépéseket fogalmaztak meg a helyzet megoldására: Topolánszky Ákos a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület részéről egy mobil teamet javasolt, melyek a tervek szerint 4-6 szegregátumot képesek ellátni egy héten. A cél száz településre elegendő csapat megszervezése és felszerelése, amely ugyan távol van a rendszerszintű beavatkozástól, de erre is égető szükség lenne, ugyanis „az emberek nem pilot projektekként pusztulnak a szegregátumokban”.
Németh Zsolt nyugalmazott rendőrezredes a hatósággal való aktívabb kapcsolattartást, sőt, a rendőrség valódi feladatainak felismertetését szorgalmazta: „A bűnügyek mögé kell nézni, hiszen nagy fogások eltakarják a valódi problémát.”
A konferencia zárásaként az előadók közösen próbáltak megoldásokat keresni a kétségbeejtő droghelyzetre, a jelenlegi tapasztalatok és javaslatok megvitatásának eredménye pedig az lett, hogy valóban rendszerszintű változásra van szükség – ehhez pedig a felek korábbinál sokkal hatékonyabb együttműködése kell a jövőben.
