Úgy gondolom, hogy a türelmetlenség óriási probléma a mai társadalmunkban, kulturális, szociális, és talán tudományos téren is.
Az emberek napjainkban, főleg a jóléti államokban mindenhez azonnal, rögtön, de legalább is haladéktalanul akarnak hozzáférni, vagy éppen megszerezni, legyen az pénz, párkapcsolat, diploma, vagy akár bármi, az előzőeknél sokkal lényegtelenebb dolog az AliExpressről, Amazonról. Egy-egy ünnep felé közeledve a boltokban óriási tömegeket láthatunk, hiszen fel kell készülni arra, hogy a hosszú hétvége miatt (maximum) 3 napig nem lesz bolt, nem tudjuk megvenni azt rögtön, ami eszünkbe jut. Legyen az bármennyire felesleges dolog, ha belegondolunk.
Az ilyen készülődés közben sokszor elfelejtjük magát az ünnepet is. Nagypéntek Magyarországon ünnepnap. De vajon hányan tudják, hogy pontosan mit ünneplünk ezen a napon és miért? Úgy gondolom a felgyorsult világban ezek a napok, az ünnepek, de minden más elveszíti eredeti értékét és célját. Lehet, hogy egy-egy munkához, ajánlathoz, árucikkhez azonnal hozzájutunk, csak azt nem vesszük észre, hogy mi magunk is árucikké válunk ezáltal. Hiszen egy munkahelyi állásinterjún elvárás, hogy el tudd adni magad. Számos, HR-es és pszichológus szakember ajánl olyan kurzust borsos áron, amin megtanítják, hogyan válj szinte egy termékké, és hogyan reklámozd magad, ami által sikeres és boldog leszel. Persze díszítőelemként a saját képességeidet is megvillanthatod, de az ajánlás szerint ezzel azért óvatosan.
Párkapcsolatainkban is sokszor hajlamosak vagyunk a rögtönire és az azonnalira hagyatkozni. Rögtön kell a közös élet, rögtön kell az elköteleződés, a hirtelen döntés, az autó és minden más. Persze ha mindez valami miatt bedől, nem mi vagyunk a hibásak. A megoldás, hogy rögtön egy jobb, egy nagyobb, egy modernebb kell, hiszen biztosan az volt a baj. Az egyszerű használt autó friss jogosítvánnyal már nem helytálló. Egy vadonatúj kell, aztán egy nagyobb teljesítményű, majd pedig egy elektromos, amiről végső soron nem is tudjuk, hogy miért is jó, és hogy jó-e egyáltalán, de kell. Persze azonnal.
Rögtön, rögtön, rögtön.
Tehát a fentiek alapján a türelmetlenség, úgy gondolom, elég nagy társadalmi problémát okoz napjainkban. De hogy is van ebben benne Isten? Magában a türelmetlenségben és a megalomániában nem feltétlenül ő rejtőzik, de ha felismerjük ezek káros hatásait, ott már talán megtalálhatjuk. Ha visszaveszünk mindennapi tempónkból, a vásárlási kényszerünkből, és észrevesszük azt, hogy ez hosszú távon nem fenntartható, már azzal is nagyot lépünk előre ezen a téren. Úgy gondolom, először a szeretetet kell megtapasztalnunk dolgainkban. Ugyanis a szeretet nem az instant dolgokra törekszik, hanem annál valami sokkal mélyebb, sokkal stabilabb dologra, legyen szó bármiről. A szeretet pedig talán azon kevés dolgok közé tartozik, amit nem tudunk egyik pillanatról a másikra megszerezni, vagy megparancsolni. A szeretet, pedig tudjuk, hogy végső soron honnan jön.
A gyorsan cselekvés és a türelmetlenség nem ugyanaz a dolog. Ha azt az előnyt, hogy napjainkban szinte bármihez azonnal hozzá tudunk jutni, arra használjuk, hogy segítsük vele a magunk vagy mások dolgait, akkor az nagyon jó dolog lehet. De ha pusztán türelmetlenségből vásárolunk össze mindent, akkor nem feltétlenül vezet jó érzéshez hosszú távon. Rövid ideig persze örömet nyújt, de ezt mindig fenn kell majd tartanunk és fokoznunk.
Azonban a türelmetlenség valószínűleg nem egy új probléma, talán az emberiséggel egyidős. Az Ószövetségben több mint 2000 éve is megírták már a Prédikátorok könyvének 3. fejezetében az 1-8. versig azt, hogy mindennek megvan az ideje. „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” (Préd 3,1.) Az ide vonatkozó rész szinte az élet minden területére kiterjed, ahogy azt olvashatjuk. A születéstől a halálig, a vetéstől az aratásig minden fontos dolgot felsorol. Az igeszakasz felhívja az olvasó figyelmét, hogy nem lehet mindent egyszerre megélni, ugyanis megvan mindennek a maga ideje.
Úgy gondolom, hogy ez a több ezer éve született ószövetségi rész napjainkban is nagyon aktuálissá válik. Néha érdemes ezeken keresztül szemlélni életünket és társadalmi problémáinkat. Az Ószövetségben és az Újszövetségben ugyanis számtalan mai problémával is találkozhatunk, rádöbbenhetünk ezek hihetetlenül erős aktualitására. Hiszen ha a türelmetlenséget is például az említett szövegrészleten keresztül nézzük, talán felfigyelhetünk felesleges erőfeszítéseinkre, amiket valami olyan célért teszünk, ami nem feltétlenül szolgálja a saját és embertársaink hasznát.
Szöveg: Folcz Judit
Fotó: Unsplash
