Napjainkban nagyon meghatározó a romák nehéz helyzete, a felzárkóztatási problémák és a mélyszegénység. Sokan úgy állnak ehhez a problémához, mintha csakis az tehetne róla, aki benne él, és oldja meg a problémáját saját maga egyedül. Ez nem ennyire egyszerű, hiszen általában az emberek nem kerítik magukat szándékosan nehéz helyzetbe. Ezért gondolom úgy, hogy aki segítséget kér, azt nem szabad elutasítani.
Amikor azt a feladatot kaptuk a RefoRomtól, hogy fejtsük ki egy mai probléma hatását az életükre, benne Isten szerepével, azonnal tudtam, mit választok majd. A koronavírusról szeretnék beszélni, bár tudom, hogy már a csapból is ez folyik.
A mai világban egyre több társadalmi konfliktus, kulturális, tudományos és szociális probléma van jelen. A szóbeszédben leginkább a szociális gondok fordulnak elő és ezeket a hétköznapi emberek, csak egy döntésével már változtatni, segíteni tud.
A világon élő minden embert érintő legaktuálisabb probléma most az a világjárvány, amit csak COVID-19-ként, vagy más néven új típusú koronavírusként emlegetnek. Ez a probléma társadalmi, kulturális, gazdasági, valamint az élet minden területét érintő nehézségeket okoz most az emberek millióinak a világon. Az egyes ember a saját bőrén, a saját életén keresztül éli át ezeket nehéz időket. Mindenki más módon próbál felülkerekedni ezeken a megpróbáltatásokon, más forrásból gyűjt erőt.
Én egy kis, Borsod-megyei faluból, Rakacáról származom. A település a magyar-szlovák határtól körülbelül 15 kilométerre található. Itt mindig is voltak mélyszegénységben élő emberek. Ezzel el is árultam, hogy az alábbi írásom ezeknek az embereknek a mindennapjairól fog szólni.
Úgy gondolom, hogy nem vagyok azzal a gondolattal egyedül, ha azt mondom, hogy a legnagyobb társadalmi probléma jelenleg a koronavírus, vagy hivatalos nevén COVID-19, amely Kínából indult, az első hírek alapján decemberben, és amely március 4-én hazánkat is elérte. Ez a vírus felforgatta a világunkat. A halottak és a fertőzöttek száma növekszik, és mi, diákok otthon kényszerülünk távoktatásban folytatni az egyetemet.
Egy gyermek, aki elveszíti szüleit és családját, elveszti biztonságát, a gyökerét, az örökségét, önmagát. Egy olyan gyermeknek, aki állami gondoskodásban nevelkedik fel, nehéz beilleszkednie a társadalomba, ami sokszor elvárás felé, miközben teljesen más szocializációban éli életét.
Sok emberben felvetődött már a kérdés, hogy vajon létezik-e Isten. Ez több dologból is eredhet. Sokan, ha nehéz helyzetbe kerülnek életük során, imádkoznak, fohászkodnak Istenhez, de van, mikor úgy érzik, hogy nem kapnak választ.
Úgy gondolom, hogy a türelmetlenség óriási probléma a mai társadalmunkban, kulturális, szociális, és talán tudományos téren is.
