Már három éve élek a RefoRomban: Úgy gondolom, nem azért jó vagy rossz a kollégiumban lakni, mert romák és nem romák laknak együtt. Lehet azért is van ez bennem, mert számomra nem jelent különbséget egy roma fiatal és valaki, aki nem roma. Ugyanolyan értékkel illetve ugyanolyan rossz tulajdonsággal rendelkezik mindkettő.
Három évvel ezelőtt, amikor felvettek az egyetemre, és tudtam már, hogy Budapesten fogom folytatni tanulmányaimat, jelentkeztem a RefoRomba – annak ellenére, hogy nem vagyok roma származású –, és szerencsére felvételt is nyertem.
Számomra nagyon izgalmas volt felismerni magamban azt, hogy mennyire más vagyok bizonyos dolgokban, mint a nem cigány hallgatók a kollégiumban. Olyan volt nekem, mint egy felfedezőtúra.
Kisgyerekkorom óta hallottam Jézus Krisztusról, hisz alapvetően keresztyén családban nőttem fel, rendszeresen jártunk templomba, imaházba is. Anyukám részéről a tatám és tőle számítva a további felmenőim több generáción keresztül református lelkészek voltak. Így talán még intenzívebben hatott rám ez a keresztyén „misztérium”. Ráadásul hét éves koromtól kezdve minden nyáron részt vettem testvéreimmel keresztény táborokban is. Ahol szintén mindig kaptam egy jó nagy adagot a Bibliából.
Olvasva a Bibliát, számos embert, és azok cselekedeteit, életét ki tudnám emelni. Most Józsefről, Jézus földi apjáról szeretnék kicsit írni.
A legérdekesebb szereplő számomra a Bibliából Jézus, hiszen az egész kinyilatkoztatásban ő az egyetlen, aki feltámadt, és értünk, emberekért halt meg. Ezzel az óriási áldozattal pedig átvállalta tőlünk az összes bűnünket.
Az én választásom a Biblia egyik legmeghatározóbb alakjára esett, aki Mózes. Viták folynak arról, hogy a Biblia első öt könyvének Mózes-e a szerzője, vagy csak ő ezek egyik központi alakja.
Eredeti nevén Saul, mikor keresztyén hitre tért, akkor vette fel a Pál nevet. Élete azért is fontos nekem, mert rávilágít Isten nagyságára, szeretetére, hűségére. Ha csak belegondolunk, Pál üldözte az egyházat (Krisztus követőit), ezzel szemben Isten mégis elhívta egy akkora útra, hogy az Újszövetség könyveinek nagy részét ő írta.
Sok ember életében úgy jelenik meg a hit, hogy felsorakoztatják az életükben. Van három fokozat: van, amikor az ember hisz Istenben filmeket néz vagy látott, de nem tudja még Őt befogadni az életébe, de van, aki kicsit többet enged, mert gyülekezetbe jár. Az utolsó, pedig amikor valaki tiszta szível, lélekkel jár gyülekezetbe, hirdeti Isten igéjét, tanulmányozza a Bibliát, melynek során felismeri az igazi hitet.
