Néhány hallgató már a következő félévet szem előtt tartva, mások a vizsgaidőszak terhei mellett vettek részt a Budapesti Református Cigány Szakkollégium első 2018-as, közös hétvégéjén.
A kinek lazább, kinek keményebb hét végén, péntek este az alkotóházban kezdtünk, fotó-workshop keretein belül, szombaton pedig kezdetét vette az egész napos, intenzív munka. A szakmai vezetőnk, Mármarosi Eszter által irányított személyiségfejlesztő tréningen, rövid elméleti ismeretanyag elsajátítását követően (Hippokratész-Galénosz típustana, C. G. Jung tipológiája) rátérhettünk a nap konkrét témájára, W. M. Marton DISC-modelljére.
A módszer négy viselkedési stílus egyikbe osztja be az embereket: domináns (dominance – D), befolyásoló (influence – I), stabil (steadiness – S) és szabálykövető (C – conscientiousness). A tesztet mi magunk is kitöltöttünk, a kiértékelést követően pedig néhányan meglepődtek, hogy a modell hová sorolta be őket. A legtöbben a stabil-kategóriába estek és „bezöldültek”, amely ugyan megnehezítette a későbbi csoportmunkát, de nem volt annyira egységes a csapat, hogy ne lehessen meghúzni a határvonalakat.
A típusok szerint három részre osztott társaság első feladata a válaszadás volt: mit tennénk, ha végtelenített hitelkártya állna a rendelkezésükre, de mindössze egy hetünk lenne rá, hogy elköltsük a pénzt? Egyetlen kitételként az szerepelt, hogy nem fektethetjük be, nem „forgathatjuk meg” az összeget, konkrétumokban kellett gondolkoznunk. A végeredmény nem hozott meglepetést: az egyik csapat nagyrészt karitatív munkára használná a lehetőséget, a másik magára gondolna és utazgatna, a harmadik viszont összekötné a kellemeset a hasznossal és mindkettőt belesűrítené a hét napba.
Hasonló képet mutatott a második kör is: ekkor egy fiktív munkahelyi szituációba kellett képzelnünk magunkat, ahol a drogfüggő kollégánk egyre nagyobb gazdasági kárt okoz a cégnek, a problémát pedig úgy kellett megoldanunk, hogy abból a munkatárs, a vállalat, és lehetőség szerint mi is jól jöjjünk ki. A nap zárásaként megismerhettük, hogy hogyan és hogyan ne kommunikáljunk az egyes típusokhoz tartozó emberekkel, amit „kézikönyvként” meg is kaphattunk – a szakkollégiumi együttéléshez keresve sem találhattunk volna hasznosabb útmutatót!
A szombati munka után a vasárnap a lelki elcsendesedésről szólt: reggel a RefoRom lelkésze, Topolánszky Ákos „Mi a boldogság az emberi életben és a Biblia fényében?”-címmel tartott kötetlen, beszélgetéssel egybekötött előadást, 11 órától pedig együttes vonultunk át a kollégiumtól néhány méterre található, Külső-Üllői úti Református Egyházközség templomába, istentiszteletre. Mivel a szakkollégista nem arról ismeretes, hogy lazsálna, az ebédet követően Fehér György szociológus, az EMMI Gyerekesély osztályának munkatársa, a Jezsuita Roma Szakkolégium alumnija által tartott Kutatásmódszertan-kurzuson is lelkesen vettünk részt.
Hitünk elmélyítése, a szakmai tapasztalatok és az újra megélt közösség mindenkinek lendületet adott a hátralévő vizsgákhoz, a szakdolgozatíráshoz, vagy éppen egymás mélyebb megértéséhez – februárban folytatjuk!
Dezső Attila
