Mint a világ számos országában, köztük Magyarországon is az alkotmány, azaz az Alaptörvény védi a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Köztük tehát a romákat is, akik etnikai kisebbségek közé sorolhatók, mivel nemzeteken átnyúló, rendkívül gazdag és sokszínű identitással rendelkeznek.
A kisebbségi jogok csoportja egy rendkívül sokrétű és szerteágazó területe a jogtudománynak. További bontásként megkülönböztetünk az egyéni, és a kollektív kisebbségi jogokat.
Előbbi alanya a magát identitásválasztás alapján meghatározó egyén, akinek alapvető joga, hogy szabadon megvallja az adott kisebbséghez való tartozását, és ezt továbbá szabadon, korlátozás nélkül kinyilváníthassa.
Ezenkívül az államnak kötelessége a kisebbségi csoportokhoz tartozó polgárok politikai és kulturális esélyegyenlőségét elősegíteni. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy az aktív politikai életben számos, magukat romának valló állampolgár vegyen részt, tekintettel, hogy a legnagyobb magyarországi, hazai kisebbségről beszélünk.
A kollektív kisebbségi jogok értelemszerűen abban különböznek az egyéniektől, hogy ezek kizárólag az egyének alkotta közösség számára biztosítanak jogosultságokat. Ezek közül talán a legfontosabb – önazonosság megvallásának alapja – hogy joguk van megőrizni, ápolni, erősíteni, illetve átörökíteni hagyományaikat, nyelvüket. Mindazt, ami a szellemi kultúra és identitás alapját képezi.
Többek között a RefoRom ezért is egy nagyszerű hely. Itt lehetőség nyílik romák számára megélni, ápolni saját kultúrájuk, identitásukat, illetve nem romák számára lehetőség nyílik, hogy megismerjék mindezeket.
Bakos Tamás