Gondolatok a kisebbségi jogról

Mint a világ számos országában, köztük Magyarországon is az alkotmány, azaz az Alaptörvény védi a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Köztük tehát a romákat is, akik etnikai kisebbségek közé sorolhatók, mivel nemzeteken átnyúló, rendkívül gazdag és sokszínű identitással rendelkeznek.

A kisebbségi jogok csoportja egy rendkívül sokrétű és szerteágazó területe a jogtudománynak. További bontásként megkülönböztetünk az egyéni, és a kollektív kisebbségi jogokat.

Előbbi alanya a magát identitásválasztás alapján meghatározó egyén, akinek alapvető joga, hogy szabadon megvallja az adott kisebbséghez való tartozását, és ezt továbbá szabadon, korlátozás nélkül kinyilváníthassa.

Ezenkívül az államnak kötelessége a kisebbségi csoportokhoz tartozó polgárok politikai és kulturális esélyegyenlőségét elősegíteni. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy az aktív politikai életben számos, magukat romának valló állampolgár vegyen részt, tekintettel, hogy a legnagyobb magyarországi, hazai kisebbségről beszélünk.

A kollektív kisebbségi jogok értelemszerűen abban különböznek az egyéniektől, hogy ezek kizárólag az egyének alkotta közösség számára biztosítanak jogosultságokat. Ezek közül talán a legfontosabb – önazonosság megvallásának alapja – hogy joguk van megőrizni, ápolni, erősíteni, illetve átörökíteni hagyományaikat, nyelvüket. Mindazt, ami a szellemi kultúra és identitás alapját képezi.

Többek között a RefoRom ezért is egy nagyszerű hely. Itt lehetőség nyílik romák számára megélni, ápolni saját kultúrájuk, identitásukat, illetve nem romák számára lehetőség nyílik, hogy megismerjék mindezeket.

Bakos Tamás

Kövess minket Facebookon!

Instagramon is ott vagyunk!

Skip to content